Ugrás a tartalomhoz

Vanikorói császárlégykapó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vanikorói császárlégykapó
A hím
A hím
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Császárlégykapó-félék (Monarchidae)
Nem: Myiagra
Faj: M. vanikorensis
Tudományos név
Myiagra vanikorensis
(Quoy & Gaimard, 1830)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vanikorói császárlégykapó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vanikorói császárlégykapó témájú kategóriát.

A vanikorói császárlégykapó (Myiagra vanikorensis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a császárlégykapó-félék (Monarchidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt Jean René Constant Quoy és Joseph Paul Gaimard írták le 1830-ban, a Platyrhynchos nembe Platyrhynchos vanikorensis néven.[3]

Alfajai

[szerkesztés]
  • Myiagra vanikorensis vanikorensis - (Quoy & Gaimard, 1830) - Vanikoro sziget (Salamon-szigetek keleti része)
  • Myiagra vanikorensis rufsiventris - (Elliot, 1859) - a Fidzsi-szigetek északi, középső és déli része, eredetileg különálló fajként írták le.
  • Myiagra vanikorensis kandavensis - (Mayr, 1933) - Beqa, Vatulele and Kadavu szigetek (a Fidzsi-szigetek délnyugati része)
  • Myiagra vanikorensis dorsalis - (Mayr, 1933) - a Lau-szigetek északi szigetei és a Moala-szigetek (a Fidzsi-szigetek keleti része)
  • Myiagra vanikorensis townsendi - (Wetmore, 1919) - a Lau-szigetek déli része (a Fidzsi-szigetek délkeleti része), eredetileg különálló fajként írták le. [2]

Előfordulása

[szerkesztés]

A Fidzsi-szigetek és a Salamon-szigetek területén honos. Természetes élőhelyei szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, valamint szántóföldek és városias régiók. Állandó, nem vonuló faj.[4]

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 13 centiméter, testsúlya 13–13,5 gramm.[3] A hím feje, torka, háta, szárnya és farka fekete, mellkasa narancssárga színű, fara fehér. A tojó feje, háta, szárny és farka szürkés. Torka fehér, mellkasa és fara narancssárga.

A tojó

Életmódja

[szerkesztés]

Tápláléka rovarokból áll. De eszik gyíkot és gyümölcsöt is. Egyedül, párban vagy kis csoportokban tekinthető meg.[3]

Szaporodása

[szerkesztés]

Szaporodási ideje szeptembertől februárig tart. Fészke csésze alakú, melyet növényi rostokból készít és fűszárral, gyökérrel díszíti és állati szőrrel béleli. Fészekalja 1-2 tojásból áll, melyet mindkét nem költ.

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az elterjedési területe nem nagy, egyedszáma viszont stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. [2010. június 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 6.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. június 30.)
  3. a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. július 6.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. június 30.)

További információk

[szerkesztés]